"Lenn az alföld tengersík vidékin…"
2010.10.03. 20:27
Rekord hosszúságú szünet után a kedves publikumot új bejegyzéssel örvendeztetem meg. Közel két és fél hónap vegetálás után elindultam a főiskolás obén, amikor Bálint felhívott a nevezés miatt, a „melyik kategóriába?” kérdésre természetesen rögtön A-val válaszoltam, ha már lúd legyen kövér (vagy inkább hogyan szívassuk magunkat direktbe) alapon. Viszonylag számos résztvevő jött el, a Kalocsa Kupának köszönhetően. A szombat délelőtti derbiben nem voltam érdekelt, bár jó lett volna rákészülni a terepre. Július vége óta nem volt tájfutótérkép a kezemben, így elvállaltam az első futó szerepét a váltóban., azzal a nem titkolt szándékkal, hogy majd a tömeg gyorslábú emberek úgyis húznak.
Rögtön az egyesre elég bénán kezdett a „csapat”, gyanítom senki nem követte mi történik, így szépen a kerítésnél találtuk magunkat, ahol aztán egy éles jobbkanyarral végigdzsuváztunk a kattyasban. A pálya első felében Skuló hátát nézegettem, aztán egy idő után már nem is láttam.
Hát ez elment, gondoltam, így kicsit visszavettem a kényelmetlenül gyors tempóból. Nem sokkal később Kerényi Máté robogott el mellettem, aztán Szerencsi Ildivel együtt fogtuk az átfutót. A 11-est majdnem kihagytam, aztán egészen durván, fogakat összeszorítva, levegő után kapkodva próbáltam tartani Ildi tempóját a kis körön, félsikerrel. Célbaérés (vagy inkább vánszorgás) után pár perccel érkezett Andor, Skuló, Oszi, amin nemkicsit meglepődtem, hát igen, mindig történnek meglepetések egy váltón. Este Kecskeméten gyors pizza, majd két sör, és úgy aludtam a kemény padlón, mint egy 13 éves az első alkeszbulija után.
Vasárnap aztán jött az igazi küzdés. Talán utoljára a HOB-on futottam 10 kili feletti pályát, tehát a taktikám egy közepesnél lassabb tempó volt. Részben be is jött, bár most „nem vagyok formában” így a pálya végére szellemileg totál kikészültem, a 27-28-as átmenetben csak sejtem merrefelé kóvályogtam. A 21-esre átmenetben kinyitottam a térképet, hogy végre felfedezzem a célkarikát a piros dózer erdőben, el is hagyta a számat egy mérsékelt „húúú bassza meg”, mikor az utolsó hurkot megláttam. Az egészben kb. 5-6 perc maradt benne, edzés nélkül ennyi megy. A rendezés, verseny, pálya jó volt, szép volt, köszönöm a lehetőséget a rendezőknek.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.