Croatia Open 2010
2010.07.20. 23:36
Az egyik idei tájfutó fórum témája volt, hogy sportágunk extrém-e, ugyan nem ismerem az ott elhangzottakat, de ha egy kezdő ezen verseny alapján ítélkezne hangos igennel felelne, azt hiszem. Miért is volt extrémnek nevezhető ez a verseny kiderül a postból, szóval jó olvasgatást :)
Júli 12-én délelőtt indultunk Füredről 8-an, 6 óra kocsikázás után már Gerovo-ba is érkeztünk, gyors jelentkezés és sátorverés után – most hamar a lényegre térek - már a helyi kocsmában ittuk a finom hideg Karlovackot. Érdekes sör egyébként, a csapolt verziónak teljesen más íze van, mint az üvegesnek, jóval kesernyésebb annál. Ez a sör a kis falu mind a 4(!) kocsmájában 10 kunába került (kb. 400HUF), az itthoni árakhoz viszonyítva bizony nagy sebességgel ürültek a pénztárcák. A horvátok másik kedvence az Ozujsko, de ennek undorító saras víz íze volt, így az előbbinél maradtunk. Említettem, hogy 4 kocsma volt, de ami még jobb, ebből 3 egymástól szinte centire 20-20 méterre helyezkedett el. Döbbenetes egyébként, ahogy a helyi jómunkások kocsival vagy akár kamionnal leparkolnak az egyik előtt, beugranak egy felesért, majd hajtanak tovább. Rendőrt nem is láttunk sűrűn, de nincs is rájuk szükség, a faluba vezető 15-20 kilométeres szerpentinen hamar kihullnak a puhányok.
Másnap aztán energiával feltöltve elugrottunk Delnicébe edzeni a mecsekihez hasonló töbrös terepre, és én itt nyugtáztam, hogy meglepetés nem érhet. Ugyan a pályaadatok ismeretében gyanút foghattam volna, első napon F21A-ban 3.1km-re szabták a kört (E-ben 4 kili volt), ezt hívták a middle distancenek. Az első ezen 47:30-at produkált, én két nagy keveréssel 58:43-at futottam. Vagyis sétáltam. Próbáltam valami futómozgást imitálni, de az egész terep egy sziklamezőhöz hasonlított, töbrökkel. Sokan csak egyhelyben álltak, és próbálták megkeresni éppen merre kóvályognak, igazából futó embert elvétve láttam. Az egészhez még hozzátartozik a 30 fokos meleg - majdnem egész héten szauna közeli élmény biztosított - ami közrejátszott abban, hogy a nyúlfarknyi pályán, úgy elfáradtam, mint itthon egy 10 kilis, 400 szintes derbin.
De szerencsére másnapi Opatijában tartott sprinten volt lehetőség kipihenni a fáradalmakat, a tenger hőfoka bőven 20 fok felett volt, egyedül a betonos strandok rontottak az összképen. Maga a verseny központját is egy strandon alakították ki, befutás után mindenki rögtön mehetett a tengerbe. A térképfelvételem után kb 15 mp-et gondolkodtam az egyesen, és természetesen rosszul választottam, ami után egyszerűen képtelen voltam ráérezni a terepre.
A szabadnapon újabb edzés Fuzinében, utána a közeli Vrelo barlang megtekintése, ami szép cseppkőbarlang, csak meglehetősen rövid. Este a delnicei étteremben Dani bevállalta a tintahalat krumplival mert azt hittük apróhús :). Finom, bár enyhe gumis íze van, másnap én is ilyet ettem. A verseny harmadik napján megint lábtörő terepen szaggathattunk, a kettes átmeneten kemény 10 percet produkáltam. Ez megint elképesztő volt, még az első napinál is nagyobb sziklák, mászni alig lehetett, nem hogy futni. Gyakorlatilag az egész domb egy darab széttört kőből állt össze. Itt a logikus útvonal a domb megkerülésével vezetett egyébként. Kíváncsi vagyok hányan jöttek rá?? Az 1-4 pontok tényleg extrém voltak.
A negyedik napon kisebb-nagyobb töbrökkel tarkított középhegységi terep, ez nem okozott sok problémát, két nagy hibától eltekintve. Az eső szemerkélt egy kevesett előtte, a levegő lehűlt, viszonylag normális tempóban végigmentem a 8.8-as pályán.
Fura módon az ötödik nap pont hétfőre esett, nem értem miért éppen kedden kezdődött a verseny. Ez a terep töbrös lapos karszt, a futhatóság elég váltózó, néhol nagyobb sziklákat is láttam. Itt mentem a legjobbat.
Én+Árpi
A rendezésről pár szót. A versenyek helyszínével és a térképekkel minden rendben volt, a kb 600 résztvevő jól érezte magát, úgy gondolom. Mindegyik napi térkép laminált, jó minőségű, nyomdában készült. A nevezési díj, szállás nem volt drága. A helyszínekre is oda lehetett találni, bár az értesítő (bulletin) lehetett volna bővebb is, sok infó egyszerűen hiányzott. Az edzőterepek nem voltak kitáblázva, térkép nélkül nem találtunk oda, bár a versenyirodában a lány készségesen magyarázta merre vannak. Hatalmas negatívum a melegvíz hiánya! Igen, a tornatermező és sátrazó közel 300 ember egy héten keresztül 10-12 fokos vízben zuhanyozott! Jövőre talán ezt az apró hibát, remélem, kijavítják.
Pozitívumok
- technikás, változatos terepek
- könnyen megközelíthető helyszínek, útjelző táblák
- kiváló minőségű térképek
- kihívást jelentő pályák mindenkinek
- strandon kialakított második napi versenyközpont
- felkészült szpíker
- olcsó nevezés, szállás
Negatívumok
- HIDEG VÍZ!!!
- a tengerparti terep viszonylag messze volt
- kevés WC
- drága büfé
- túl nehéz pályák OPEN3-ban (NYK-nak felelt meg a rendezők szerint...)
- hiányos értesítő
Aki szereti a szokásosnál keményebb kihívásokat, ne hagyja ki a jövő évi versenyt!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Árpibácsi 2010.07.26. 21:02:13
(meg hideg a víz, ugye Robi bácsi? :D )