Az 54-es kihívása...
2010.02.03. 20:20
Két hónaponta új bejegyzés, nem rossz frissítési gyakoriság mi? De legalább végre történt valami izgalmas és érdekes (igazából mindig történik valami, csak azok nem ennyire érdekesek) ami talán egy kicsit extrém is. Januárban hármasban (Árpi, húgom, én) végigtoltuk a Budai-hegység Távoli Csúcsai (BHTCS) c. éjszakai tájékozódási túrát, ami a -5 fok és az egész éjszakai havazás ellenére igazán felfrissítő volt, így hát amikor Árpi felvetette a katonáknak rendezett 54-es kihívása túlélőversenyt nem mondhattam nemet. Két lány csatlkozott hozzánk a Zrínyiről, Szandi és Reni, és így alkottuk a Zrínyis csapatot a vegyes kategóriában.
A jelentkezés ("regisztráció") a veszprémi Kossuth laktanyában volt, itt megkaptuk a szükséges infókat, egy 1:35000-es (50000-esről nagyított) kb 30 éves katonai térképet, az állomások koordinátáit. Busszal vittek ki minket (katonai rendészetes kísérettel!) Csehbányára, ahol gyors menetfelszerelés ellenőrzés után indulhatunk is. A kapott térkép nem igazán volt használható, így a túristatérképet nézegette a többség, a kapott MGRS koordinátákat viszont a katonai térképen kellett kikeresni. Sajnos a GPS-esünkbe nem lehetett beadni, így csak pontközeli navigációra tudtuk használni. Tehát a koordinátákat kikerestük a katonai térképen a rajta lévő hálózat segítségével, majd a túrista térképpel tájékozódtuk a kikeresett négyzetbe, majd a GPS-t használtuk pontközelben, habár pár esetben egyértelmű volt hová kell menni.
Az első három pont nem volt igazán kihívás, a másodikon a híd alatt kellett átkelni egy embernek a csapatból. A kép itt készült. Az idő bár hideg volt, azért bőven kibírható, gyorsabb menetben ki is izzadtam egy kicsitt. A harmadik pontról fel kellett mászni a Hajag tetejére, itt már a lányok egy kicsit visszafogottabb tempóban jöttek, finoman szólva, de végül odaértünk. Itt a rádió klub háza szolgált melegedőként, teát kaptunk, és jegy ellenében forraltbort. Ez után két "kiskör" következett. Mi az A kört választottuk elsőnek, de a B-t is lehetett volna, sőt fordítva is lehetett teljesíteni. Az "A" pont rögtön gondot okozott, a környéken két sziklafal is volt, hirtelen nem tudtuk eldönteni melyiknél lehet a pont. Ez után nagyjából irányba fogtuk meg a dombtető pontot (szántóföld/rét közepén), majd a C jelűnél egy kis völgy felett kifeszített kötélen kellett átmenni.
Visszamászni a Hajagra már keményebb feladat, úgy navigáltam, hogy ne a legmeredekebb részen kelljen felszenvedni magunkat. Elég meglepő módon sokan viszont toronyitányt felmásztak, biztos, hogy nem érte meg a rövidítést, a túristatérképen egybeérnek a szintvonalak itt! Sikeres feljutás után újabb pihenő (a pihenők idejét levonták az összidőből, tehát a "túlélőverseny" kifejezésből a "túlélő" igencsak lazán lett véve), majd irány a B kiskör. Az első pontot kicsit elszúrtuk, bár ez a térkép hibája volt inkább. Nem tudtuk ugyanis, hogy a völgynek melyik oldalán lesz a pont.Következő pont egyértelmű (Ráktanya), itt bogrács állvány állítás volt a feladat. Ezután kis kitérővel vissza a Hajagra.
Ekkor már sajnos a lányok kicsit elfáradtak, és még a fele bőven vissza volt... Szerencsére aszfaltos úton tehettük meg a következő átmenet nagy részét, volt lehetőség a pihenésre. Persze már sötét volt, és -10 fok. A 14-esre jó tempóban haladtunk, azonban feleslegesen megmásztunk egy dombot, ráadásul a legmeredekebb részen, így itt tovább csökkent a lelkesedés. Végül is megtaláltuk, így irányba vettük a Hárskúti műutat. Itt a lányok kiszálltak, sajnos ezzel a csapat kiesett a versenyből. Árpival persze továbbmentünk, már csak a pólóért is, meg hát becsületből. Mivel ketten gyorsabb tempót tudtunk tartani, így nagyon hamar jól el is tévedtünk, belerakva az útvonalba +2-3 kilómétert. Kezdtem komolyan fázni, pedig jó gyorsan mentünk, de már annyira hideg volt, hogy nem bírtam bemelegedni. A "nyiladék-kereszt" állomáson tűzgyűjtás és vízmelegítés volt a feladat, amit Árpi szerencsére hamar megoldott.
Aztán irány a Papod oldala. Néhány katona a légvonalban rövid, ám igen durva, hegymászós útvonalat választotta, mi a völgyön kerültünk, ezzel +500 méterrel nőt a táv, de +200-al csökkent a szint :). A völgyön haladva persze így is meg kellett mászni vagy 250 szintet. Mire pontközelbe értem, már kezdtem fáradni, a hőmérő is -15 körülig süllyedt. A ponton Sodokuzni kellett! Sosem szerettem ezt a játékot, főleg nem -15-ben. Valahogyan beírtam a számokat (utolsó 4-ben segítettek szerencsére), leellenőrizték és mehettünk is. Annyira szétfagytunk az ácsorgásban, hogy egészen a lőtérig futottunk. Ezen megint igen idegtépő volt átkelni, átérés után bozóttúrás következett a pontig. Vadászgépes teszt volt, Árpi nagyon tudta ezeket, bár volt szivatós kérdés is ("Hányadik képen szerepelt az xy gép?"). 1 hibával és 60 méter cipeléssel megúsztuk.
Minden meg van, irány a laktanya. Újjaimat már nem éreztem, lábaim fájtak, így először utakon, majd a vasúton begyalogoltunk az állomásra, majd innen a laktanyáig. Megkaptuk a jól megérdemelt pólót, és a reggeli egységcsomagot is. Ebédre már nem maradtunk, megköszöntük a versenyt és leléptünk.
A BHTCS vagy ez volt a keményebb? Ebben a formában ez. Az elején elég lassan haladtunk, a lányok nem igazán bírták, így sokszor megállni kényszerültünk, így több időt töltüttünk a hidegben, ami végül fárasztóbbnak bizonyult. A feladatok nem voltak különösen nehezek, sem maga az útvonal, a hideg volt a legdurvább az egészben. Kb. 60 kilit gyalogolhattunk, odafigyelve nem lett volna több, mint 54 km. A rendezés nagyon korrekt volt, 2000ft/fő nevezési díjért korlátlan teafogyasztás, forralt bor, reggeli, póló és ebéd is járt volna, ha megvárjuk. A versenyidőnk 15:56:30, persze ebbe nincsenek benne a pihenő idők.
Most kiestünk a versenyből, de jövőre, vagy a nyárin visszavágunk!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
