Az egyik idei tájfutó fórum témája volt, hogy sportágunk extrém-e, ugyan nem ismerem az ott elhangzottakat, de ha egy kezdő ezen verseny alapján ítélkezne hangos igennel felelne, azt hiszem. Miért is volt extrémnek nevezhető ez a verseny kiderül a postból, szóval jó olvasgatást :)

Júli 12-én délelőtt indultunk Füredről 8-an, 6 óra kocsikázás után már Gerovo-ba is  érkeztünk, gyors jelentkezés és sátorverés után – most hamar a lényegre térek - már a helyi kocsmában ittuk a finom hideg Karlovackot. Érdekes sör egyébként, a csapolt verziónak teljesen más íze van, mint az üvegesnek, jóval kesernyésebb annál. Ez a sör a kis falu mind a 4(!) kocsmájában 10 kunába került (kb. 400HUF), az itthoni árakhoz viszonyítva bizony nagy sebességgel ürültek a pénztárcák. A horvátok másik kedvence az Ozujsko, de ennek undorító saras víz íze volt, így az előbbinél maradtunk.  Említettem, hogy 4 kocsma volt, de ami még jobb, ebből 3 egymástól szinte centire 20-20 méterre helyezkedett el. Döbbenetes egyébként, ahogy a helyi jómunkások kocsival vagy akár kamionnal leparkolnak az egyik előtt, beugranak egy felesért, majd hajtanak tovább. Rendőrt nem is láttunk sűrűn, de nincs is rájuk szükség, a faluba vezető 15-20 kilométeres szerpentinen hamar kihullnak a puhányok. 

Másnap aztán energiával feltöltve elugrottunk Delnicébe edzeni a mecsekihez hasonló töbrös terepre, és én itt nyugtáztam, hogy meglepetés nem érhet. Ugyan a pályaadatok ismeretében gyanút foghattam volna, első napon F21A-ban 3.1km-re szabták a kört (E-ben 4 kili volt), ezt hívták a middle distancenek. Az első ezen 47:30-at produkált, én két nagy keveréssel 58:43-at futottam. Vagyis sétáltam. Próbáltam valami futómozgást imitálni, de az egész terep egy sziklamezőhöz hasonlított, töbrökkel. Sokan csak egyhelyben álltak, és próbálták megkeresni éppen merre kóvályognak, igazából futó embert elvétve láttam. Az egészhez még hozzátartozik a 30 fokos meleg - majdnem egész héten szauna közeli élmény biztosított - ami közrejátszott abban, hogy a nyúlfarknyi pályán, úgy elfáradtam, mint itthon egy 10 kilis, 400 szintes derbin.

De szerencsére másnapi Opatijában tartott sprinten volt lehetőség kipihenni a fáradalmakat, a tenger hőfoka bőven 20 fok felett volt, egyedül a betonos strandok rontottak az összképen. Maga a verseny központját is egy strandon alakították ki, befutás után mindenki rögtön mehetett a tengerbe. A térképfelvételem után kb 15 mp-et gondolkodtam az egyesen, és természetesen rosszul választottam, ami után egyszerűen képtelen voltam ráérezni a terepre.

A szabadnapon újabb edzés Fuzinében, utána a közeli Vrelo barlang megtekintése, ami szép cseppkőbarlang, csak meglehetősen rövid. Este a delnicei étteremben Dani bevállalta a tintahalat krumplival mert azt hittük apróhús :).  Finom, bár enyhe gumis íze van, másnap én is ilyet ettem. A verseny harmadik napján megint lábtörő terepen szaggathattunk, a kettes átmeneten kemény 10 percet produkáltam. Ez megint elképesztő volt, még az első napinál is nagyobb sziklák, mászni alig lehetett, nem hogy futni. Gyakorlatilag az egész domb egy darab széttört kőből állt össze. Itt a logikus útvonal a domb megkerülésével vezetett egyébként. Kíváncsi vagyok hányan jöttek rá??  Az 1-4 pontok tényleg extrém voltak.

A negyedik napon kisebb-nagyobb töbrökkel tarkított középhegységi terep, ez nem okozott sok problémát, két nagy hibától eltekintve. Az eső szemerkélt egy kevesett előtte, a levegő lehűlt, viszonylag normális tempóban végigmentem a 8.8-as pályán.

Fura módon az ötödik nap pont hétfőre esett, nem értem miért éppen kedden kezdődött a verseny. Ez a terep töbrös lapos karszt, a futhatóság elég váltózó, néhol nagyobb sziklákat is láttam. Itt mentem a legjobbat.

Én+Árpi

A rendezésről pár szót. A versenyek helyszínével és a térképekkel minden rendben volt, a kb 600 résztvevő jól érezte magát, úgy gondolom. Mindegyik napi térkép laminált, jó minőségű, nyomdában készült. A nevezési díj, szállás nem volt drága. A helyszínekre is oda lehetett találni, bár az értesítő (bulletin) lehetett volna bővebb is, sok infó egyszerűen hiányzott. Az edzőterepek nem voltak kitáblázva, térkép nélkül nem találtunk oda, bár a versenyirodában a lány készségesen magyarázta merre vannak. Hatalmas negatívum a melegvíz hiánya! Igen, a tornatermező és sátrazó közel 300 ember egy héten keresztül 10-12 fokos vízben zuhanyozott! Jövőre talán ezt az apró hibát, remélem, kijavítják.

Pozitívumok

• technikás, változatos terepek
• könnyen megközelíthető helyszínek, útjelző táblák
• kiváló minőségű térképek
• kihívást jelentő pályák mindenkinek
• strandon kialakított második napi versenyközpont
• felkészült szpíker
• olcsó nevezés, szállás

Negatívumok

• HIDEG VÍZ!!!
• a tengerparti terep viszonylag messze volt
• kevés WC
• drága büfé
• túl nehéz pályák OPEN3-ban (NYK-nak felelt meg a rendezők szerint...)
• hiányos értesítő

Aki szereti a szokásosnál keményebb kihívásokat, ne hagyja ki a jövő évi versenyt!

Jó régen nem írtam, viszont közben bejártam a fél országot oda-vissza, hogy aztán lehessen miről beszámolni. Szóval most időrendben visszafelé írok egy kicsit mindenről. Május 29-30. 24 órás váltó. Magyar. VBT-féle. Jóféle! A két évvel ezelőttihez képest közel dupla számú csapat nevezett, még a csehek is jöttek megnézni a szép magyar földet. Bevallom nem igazán volt időm foglalkozni az eredményeket számoló programmal, bár már 2 hónapja elkezdtem, a nagy része a verseny előtti 1 hétre maradt.

Aki foglalkozik a SportIdent-el tudja, hogy erre a versenyszámra nincsen megvásárolható program, a Kramer szoftverek nem alkalmasak a feladatra. Így hát maradt a saját szoftver fejlesztése. Az első 7 váltáskor gyakorlatilag körmömet rágtam, hogy jól működik-e, de nem volt gond. Egészen addig, amíg egy sporttárs a céldoboz értintése után, a kiolvasás előtt a CLEAR feliratú dobozt vette célba, amit a program egy NullPointerException-al jutalmazott :) Élve az alkalommal felhívom mindenki figyelmét, hogy a dugóka törlés dobozba helyezése, és ott akár 1 mp-ig való benntartása után az azon található adatok véglegesen eltűnnek! A csipogás csak ellenőrző funkcióként üzemel, a törlés az első másodpercben megtörténik. Ezen az 1 eseten kívül viszonylag jól működött a dolog, a több mint 900 leolvasásból kb 10-el volt valami kisebb probléma. Egyedül a részidők produkálása okozott néha nehézséget, de ezt igazából csak extrának szántam, az utolsó pillanatban sikerült belerakni. A német 24 óráson nem adnak részidőket.

A gép mögül nem igazából volt sok izgalom, este 7 körül bepróbáltam egy ST pályát elég siralmas eredménnyel, viszont jól eláztam, meg a csalánt is megkóstoltam. Éjjel 2-kor lefeküdtem, aztán reggel fél 8 körül újra a gép elé vonszoltam magam. A pakolásra, bontásra megérkezett a jégeső is, részvétem a bontóknak :) Úgy hallom, aki ott volt jól érezte magát, ez a lényeg, találkozunk két év múlva!

Hamarosan Mecsek-kupa beszámoló.

Első F21-es HOB-om. Mármint már régebb óta vagyok 21-es, csak eddig nem indultam ezen az ultimate erőpróbán. Mindig lebeszéltek, mindenféle jól kitalált "érvekkel" pl: "nem készültél", "felesleges elmenni, messze van", "nagyon hosszú az", stb... és én tényleg el is hittem ezeket. De idén aztán nem 21E-be, hanem BR-be neveztem a Szparira, nehogy elvegye a kedvem a HOB-tól, és ez a taktika nagyon szépen is működött, önbizalomtól duzzadva vágtam neki a 27,7 km-es távnak :) Mi változott idén? Hogyan lehet felkészülés nélkül teljesíteni egy ekkora távot? De tényleg, hogyan?

Igazából egy kőbiztos taktikám volt: kocogás az első métertől az utolsóig, az emelkedőkön szigorúan séta. És persze a frissítő pontok kötelező látogatása. Működött? Persze, hiszen versenyidőn belül végigmentem, nem is az utolsó helyen! Igaz, nagyon elfáradtam, az utolsó 3-4 pontra csak botladoztam, vánszorogtam, de beértem :) Magába az útvonalba nem mennék bele, jól látszik merrefelé volt kavarás, ami mentálisan nagyon negatív hatású tud lenni, szóval nem árt, ha az ember folyamatosan észben van. Nem mindenhol sikerült, sajnos. Pályából hiányoltam a hosszú átmeneteket, bár volt 2 ami kevésbé volt rövid, a legtöbb nagyjából egyforma hosszúságúra sikerült :(

Terep végig csodálatos, még az 1-es zöldek is könnyen leküzdhetőek voltak, a fehérerdő tényleg fehér, a térkép domborzatilag kifogástalan. Viszont rengeteg fakihordó ösvény, út nem került rá, így az úthálózatra csak kevésbé lehetett támaszkodni. Frissítő pontokon az ellátás [szolgáltatás a túratársak kedvéért :)] teljesen rendben volt, egyéni frissítőt is egyszerűen leadhatott bárki. Kis negatívum a büfé hiánya, pedig a (sör)sátor meg volt hozzá.

Jövőre megpróbálom-e? Biztosan :)

Íme, egy igazi, tudományos értekezés a sör pozitív élettani hatásairól.

(Aki esetleg nem tudná, hogy melyik folyadékról van szó, nézze meg az alábbi wikipédiás cikket:

http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%B6r [letöltve 2010-04-05] :D)

Hm, már másutt is olvastam, de most megint visszaköszönt ez a kis aprócska momentum a wikipédiás irományban, hogy Csehországban, és Lengyelországban a sört az orvos is felírhatja, ráadásul 100%-os "TB" támogatás van rá, azaz nem kell 0,69 EUR-ért venned a Zlaty Bazant tmave pivo-t. Ilyen nálunk miért nincs?:(
[...]

Valójában olvashatunk arról is, hogy bizonyos mennyiségek felett mégsem annyira az, azonban ezek a negatívumok eltörpülnek a sör(ömök) nyújtotta élvezetek mellett:

http://www.lifenetwork.hu/lifenetwork/mozgasszervek/20100405-kola-es-sor-milyen-hatassal-vannak-a-csontjainkra.html [letöltve: 2010-04-05]

"A kóla és a sör élettani hatásai azonban messze eltérnek egymástól, és a versenyt a sör nyeri. Lássuk az előnyeit!"

"Kis mennyiségben a sör orvosság"-nagy mennyiségben pedig gyógyszer.

"Először is szót kell ejteni a sör alkoholtartalmáról. Alkalomszerűen, kis mennyiségben fogyasztva az alkohol önmagában enyhe értágító hatással rendelkezik, ez pedig értelemszerűen az izmokat és a csontokat ellátó erekre is érvényes."-azaz nagyon helyes, ha aktív mozgás előtt legurítunk pár hideg, habos sört, mely nagy előnye, hogy egyelőre nem szerepel a tiltott doppingszerek listáján :D

"Az alkoholon túl más összetevők is szerepet játszanak a sör csontvédő hatásában. Egy összehasonlító vizsgálatból például kiderült, hogy a tömény italok egyáltalán nem csontvédőek, szemben a sörrel. A kedvező hatásért minden valószínűség szerint a habzó ital szilíciumtartalma a felelős, amely lassítja a csontritkulás folyamatát. Mivel a sörben a szilícium úgynevezett ortoszilikát sav formájában van jelen, ezt könnyen fel tudja venni az emberi szervezet, így igen jó arányban hasznosul." -ettől egyből megnyugodtam. Mostantól mindig erre a kis szilíciumra fogok gondolni, ami lehetővé teszi számunkra, hogy a proenzi fogyasztása helyett maradhassunk a jólbevált sörünknél...:P

"Akut hatásként még ki kell emelni a sör bódító hatását. Már akár három-négy korsó elfogyasztása után is jelentkezhet az egyensúlyérzékelés zavara, aminek köszönhetően megnő az esések, és így a mozgató-szervrendszer sérülésének veszélye. Ittas vezetés esetén pedig a jármű nagy sebessége miatt egészen komoly töréseket is szenvedhetünk, bár sokszor ez csak másodlagos szempont. Ha a kólánkba alkoholt, például whisky-t vagy vörösbort töltünk, hasonló eredményre juthatunk." :D ehh ehhez már nem fűznék semmi kommentet sem.

Most felettébb sörbarátnak tűnhetek e sorok után. Ahogy a Szonár Domokos mondaná: "Ezt az értesülést sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom..."

Úgyhogy zene: https://www.youtube.com/watch?v=JxkC5S6Gfgs

...avagy tavaszi Szpari 2010. Úgy tűnik továbbra is töretlen népszerűségnek örvend ez a verseny, a szokásoknak vagy innkább megszokásnak nagy a hatalma a klubok versenyre járási szokásaiban. Ennek köszönhetően idén is kb 400 versenyző állt rajthoz naponta, a 3 nap miatt drágább verseny ellenére. Pedig 1 héttel ez előtt van a Boróka Kupa, ami az egyik legtechnikásabb hazai terepen kerül megrendezésre, és 1 héttel a Szpari után a Tájfutó Maratont rendezi Hites Viktor és csapata, ami pedig minden évben más tereppel, talán az átlagosnál olcsóbb nevezési díjakkal csalogat.

Szóval mi is jól beneveztünk arra a terepre ahol már minimum 20-szor futottunk,  hogy  szépen megtámogassuk a Tabáni Spartacust, de én most éppen ezért nem akartam üres kézzel távozni így 21BR-t választottam! Első nap rögtön télies idő fogadott, a terepen kb 5-10 centi hóval, ami futás szempontjából nem volt zavaró. Legalábbis nekem nem, gyorsabban leértem a hegyekről :). Erről a napról nincs mit elmondani igazából, a végén volt figyelős a domboldalban, egyébként sima ügy. 16-osra be is csúszott egy kis hiba (kb. 40mp). Pálya felénél fél méteres szakadás lett a bozótnadrágomon, de már egyébként is kezdett melegem lenni a 2 fokban, szóval nem volt gond :) 46 perc küzdés után megszereztem az első helyet, kb 8.5 percet verve a másodikra. Itt már gyakorlatilag el is dőlt a verseny, és az utolsó két nap elég unalmasan telt.

A második napon semmi érdekes nem történt, bár csak 1 perccel nyertem a szintén BSC-s Taki előtt, kisebb hibáim voltak. Az utolsó napon aztán a rendezők vicces kedvükben voltak, és a rajtba menet hegymászást iktattak, nehogy már ellustuljon a nép. Kettes pontra kevertem 2 percet, a 13-asról lefelé száguldva megrántottam a bokámat, így sántikálva értem célba. Ezek ellenére, ezen a napon is én voltam a legjobb, így hát az eredményhírdetésen átvehettem a jól megérdemelt aranyérmet és hamutálat kistányért. 

Köszönjük a versenyt, őszel találkozunk ugyanitt az út másik oldalán :)